Nyak-, hát-, derékfájdalom

A derékfájdalom, hátfájdalom és az ízületi kopás sokak életét nehezíti meg, és kínzó pillanatokat okoz a mindennapok terhei mellett. A probléma hátterében meghúzódó okokat egy alapos vizsgálattal ki lehet deríteni, és elkezdhető a jobbulást eredményező kezelés.

Szerteágazó okok

A hátfájdalom okai szerteágazóak lehetnek, a kóros testtartástól a feszültségig számtalan eredete lehet a kínzó érzésnek. Sokan csak 30-40 évesen jutnak el először ortopédushoz, és akkor is csak a fájdalmak, problémák miatt. Ilyenkor sokszor már csupán olyan elváltozások fedezhetőek fel, amelyek jelentősen túlterhelik a gerincet, így korai ízületi kopáshoz, majd következményes porckorong-károsodáshoz vezethetnek.
Ezekben az esetekben a kíméletesebb gyógymódok már nem bizonyulhatnak megfelelőnek. Mivel a hátfájásnak számos kiváltó oka lehet, létfontosságú a fájdalom pontos okának meghatározása, hogy kiválaszthassuk a legoptimálisabb segítő kezelést és életmódváltást, amelynek – bizonyos kivételektől eltekintve – részét kell, hogy képezze egy személyre szabott mozgásprogram

A legjellemzőbb okok

-Mindennapi terhelés

A hátunkon biztosan érezzük a mindennapi modern élet megterhelő következményét: az elmerevedett, görcsös izmokat és a fájdalmas mozdulatokat. Még a leghétköznapibb tevékenységek is fokozott igénybevételt okozhatnak, ha meg megfelelő technikával végezzük őket, és akár a kertészkedéstől, a biciklizéstől vagy a pakolástól is kialakulhat hátfájdalom. Ha pedig már kialakult, az emiatti kényszertartások csak fokozzák a fájdalmat. Az ülőmunkát végzők és a tanulók helytelen testtartása is vezet hosszútávon elváltozásokhoz és fájdalomhoz.

-Elhízás

A túlsúly, főleg a hasi típusú elhízásnál jelentősen terheli a deréktáji gerincet, túlfeszíti és ezáltal megterheli az izomzatot és a szalagokat. A felesleges kilók a hátfájáson kívül hozzájárulnak sok egyéb betegség kialakulásához. Éppen ezért ebben az esetben is elengedhetetlen a megfelelően kialakított mozgásprogram.

-Stressz

A stressz egy élettani folyamat, amely úgy aktivizálja az izomzatot, hogy gyorsan menekülhessünk vagy támadhassunk. Főleg a törzshöz közeli, mély hátizomzat húzódik össze úgy, mint egy rugó, ha elkezdenek termelődni a stresszhormonok. Ezek az ősi reakciók azonban ma már nem a vadállatok elleni harcban aktivizálódnak, hanem a stresszes helyzetekben. A problémát az jelenti, hogy ezek a megfeszült izmok nem tudnak gyorsan ellazulni, ugyanis csak egyetlen dolog tudja lebontani a stresszhormonokat: a mozgás. Vagyis ha egy-egy feszült helyzet után kicsit mozgunk, sétálunk, ez nagyszerűen levezeti a feszültséget.

- Idősödés

A kor előrehaladásával az ínszalagok megvastagodnak és összezsugorodnak – ez csak egy része azoknak a változásoknak, amelyek akkor történnek velünk, amikor idősödünk. A gerincben idővel bekövetkező torzulások olyan dinamikai elváltozásokhoz vezethetnek, amelyek károsodást okozhatnak a porckorongon – a gerincfájdalom, zsibbadtság és gyengeség tüneteit produkálva akár már a húszas évek végén.

-Sérülések és balesetek

Igen gyakoriak a sportsérülések, amelyek az esetek többségében egy hirtelen mozdulat vagy rosszul kivitelezett sportmozgás következményei.
A gerinc egy nagyobb balesetben is elrepedhet, míg a rendszeres ütközéssel, rázkódással járó sportok mikrorepedéseket okozhatnak. A kemény talajon történő futás és a különböző labdajátékok esetén is oda kell figyelni.
Az ilyen jellegű sérülések idősebb korban azért fordulnak elő sűrűbben, mert a csontritkulás tovább növeli a csonttörések esélyét. Bármilyen sérülésről is van szó, minél előbb keressük fel az ortopéd orvost a szakszerű ellátásért.

Gerinckopás

A kopás élettani folyamat

A gerincbántalmak nagy része civilizációs ártalom, és a stresszből, a mozgáshiányból, valamint az ülő életmódból és a gerinc helytelen tartásából ered.
Ettől függetlenül a gerincnek van egytermészetes kopásos, élettani folyamata is. 30-40 éves kortól a csigolyák közötti porckorongok víztartalma csökkeni kezd. Mivel a porckorongok biztosítják a gerinc rugalmasságát, hajlékonyságát és teherviselő képességét, ezért ha a porckorongok víztartalma mérséklődik, csökken a gerinc rugalmassága és terhelhetősége is. A porc ugyanis "kipárnázza" a csontok közti területet, vagyis ha elvékonyodik, a csontok dörzsölik az ízületek szélét, amely ráadásul bővelkedik a fájdalmat is érző idegvégződésekben.
A porckorong víztartalmának csökkenésével egyidejűleg megkezdődik a gerinc kisízületeinek kopása is. Ezzel párhuzamosan a gerincet stabilizáló izmok is gyengülnek, valamint megváltozik a gerinc normális fiziológiás görbülete, amit az évek előrehaladtával tovább fokoz a csont ásványianyag-tartalmának csökkenése, a csontritkulás és a csont minőségének romlása.
A gerinc kopása tehát természetes folyamat, amit erősen befolyásol az öröklődés.

Porckorongsérv

Amikor a gerincoszlopot alkotó csigolyák közötti korongok előboltosulnak, akkor beszélünk a sok pácienst érintő porckorongsérvről. A porckorongsérv tünete a heves fájdalom, a zsibbadás, valamint az idegrendszeri kiesési tünetek (úgy mint a bénulás, reflexkiesés vagy érzészavar).
Életük során legalább egy alkalommal az emberek 80 százaléka szenved komolyabb deréktáji fájdalomtól, ugyanakkor ma már hatásos kezelési lehetőségek vannak a krónikus betegek számára is. A tünetek észlelésekor mindenképp keressünk fel egy szakorvost, aki a pontos diagnózis után megfelelő segítséget nyújthat nekünk.

Mit jelent a porckorongsérv?

Az egészséges porckorong egy lepényszerű, radírgumi konzisztenciájú szerv, amely körkörös gyűrűkből áll, középen nagy, folyadéktartalmú kocsonyás maggal. Porckorongsérvről akkor beszélünk, ha a gyűrűk átszakadnak és a kocsonyás anyag a gerinccsatorna felé türemkedik, ahol homokóraszerű szűkületet okoz.
A porckorongsérv ("gerincsérv") kialakulása kapcsán érdemes megismerni a porckorong kopásának folyamatát. (Lásd a gerinckopás menüpontot.) A kopott porckorong sérülékenyebb, így összenyomásra, hirtelen megnövekvő terhelésre a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag hátrafelé vándorolhat, és létrejöhet a sérv. A hirtelen megnövekvő terhelés lehet egy rossz mozdulat, emelés vagy akár hosszabb kihagyást követően, megfelelő bemelegítés nélkül, túl intenzíven végzett torna.

Jellemző tünetek

A porckorongsérv legjellemzőbb tünetei a heves, éles fájdalom, amely a derékból a far, a forgó felé, gyakran az alsó végtagba térdig, sőt bokáig sugárzik. Ehhez társulhat az alsó végtag zsibbadása.
A tünetek néha csak lassan alakulnak ki. Ritka esetben neurológiai tünetek is jelentkezhetnek, úgy mint a láb mozgásainak gyengesége, valamint még ritkábban a széklet- és vizeletürítés kontrolljának a zavara.

Kezelési lehetőségek

A kivizsgálást reumatológus, ortopéd vagy idegsebész szakorvos irányítja, a diagnózist csak a modern képalkotó vizsgálatok (CT vagy MR) segítségével állapíthatjuk meg.
A diagnózis felállítását követően az első lépés - kevés kivétellel - a konzervatív (nem műtéti) kezelés.
Ez enyhébb esetekben pihenést, gyógyszeres kezelést jelent. Amennyiben 7-10 nap alatt a fájdalom jelentősen csökkent, a következő lépés a szakértő gyógytornász vezetésével végzett gerinctorna. Heves fájdalmak esetén gyógytorna végzése nem javasolt!

Komolyabb, esetleg mozgáskorlátozottságot okozó fájdalmak esetén kórházi kezelés is szóba jön. Ilyenkor a legjellemzőbb gyógymód az intravénásan, infúzió formájában beadott szteroid. A kezelést kiegészíthetik a gerinc mellé adott, úgynevezett blokádinjekciók és az epidurális injekciók. A kezelés általában 5-7 napig tart, amit gyógytorna követ.

Amennyiben neurológiai tünetek alakulnak ki, vagy a heves fájdalmak a fenti kezelések mellett 4-6 hét alatt nem enyhülnek, úgy műtéti kezelés javasolható – de csak az esetek kevesebb mint 10 százalékában. Ez minden esetben a szűkületet okozó, gerincvelőt és idegszálakat nyomó porckorong előboltosulás (sérv) eltávolítását jelenti.

Csigolyaelcsúszás

A szinte állandóan jelentkező gerincfájdalom és csigolyafájdalom komoly okokra is visszavezethető, ezért érdemes minél hamarabb szakorvost felkeresni, hogy felkutassuk a háttérben húzódó dolgokat.
A csigolyaelcsúszás olyan probléma, ami kellő körültekintéssel és odafigyeléssel orvosolni lehet, sőt, kell is.

Mit jelent a csigolya elcsúszása?

Ha az egyik csigolya előrecsúszik a másik felett, csigolyaelcsúszásról vagy spondylolisthesis-ről beszélünk. A probléma hátterében nemcsak veleszületett fejlődési zavar (congenitalis dysplasia) következménye állhat, de degeneratív gerincbetegség is. Leggyakrabban az ágyéki 5. csigolya (lumbalis V.) és a keresztcsonti 1. csigolya (sacralis I.) között alakul ki. Ezt a területet hívjuk lumbosacralis (ágyéki és keresztcsonti) átmenetnek.
Általános következménye lehet a többi degeneratív gerincbetegséggel együtt az idegek összenyomódása, kompressziója. Ebből kifolyólag tünetként jelentkezhet fájdalom, zsibbadás és izomgyengeség. 

Kezelési lehetőségek

Elsődleges kell, hogy legyen a szakorvosi kivizsgálás, amelyet követhetnek a laboratóriumi vizsgálatok, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok és más kiegészítő vizsgálatok. Az eredmények birtokában születhet meg az a személyre szabott kezelési terv, amely a tüneti kezelésen túl rendelkezik az oki kezelésekről is. Fontos a megfelelő életmód kialakítása, az optimális testsúly beállítása, a rendszeres és megfelelő testmozgás végzése, a testtartás javítása és a megfelelő táplálkozás. Központunkban számos olyan, nem műtéti terápiás lehetőség biztosított, amellyel a panaszok és a tünetek megszüntethetőek, és az alapbetegség is kezelhető. Sajnos bizonyos állapotokban elkerülhetetlen lehet a műtét.

Gerincferdülés

Bár a tényleges kiváltó okok az esetek több mint 80 százalékában ismeretlenek, a hátfájdalommal, sánta járással és csökkenő fizikai terhelhetőséggel járó gerincferdülés kezelése a jelenkorban nem okozhat problémát.
Mint sok más betegség esetében, úgy a gerincferdülésnél is fontos lehet a megelőzés és az időben történő diagnosztizálás, így a rehabilitáció és a szükséges beavatkozások elkezdhetőek.

Öröklött vagy szerzett gerincferdülés

Gerincferdülés (scoliosis) jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség vagy rendellenesség tüneteként, ilyen esetekben strukturális gerincferdülésről beszélünk.
Másik típusa a funkcionális gerincferdülés, amely általában mozgásszegény életmód, egész napos tanulás következményeként jelentkezik, de okozhatják pszichés problémák, fájdalom miatti kímélő tartás és végtaghosszak különbségének kompenzációja is. A gerincferdülés ezen típusa általában lányokon jelentkezik, a pubertás megjelenésével.
Harmadik megjelenési formája az úgynevezett idiopathiás scoliosis; ez ismeretlen eredetű probléma, amelyet részben genetikai hajlam, rendellenes növekedés vagy kötőszöveti eltérések jellemeznek. A gerincferdülés ezen formája szintén lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet 3 éves kor előtt, 3-10 éves korban vagy a pubertás idején.

Árulkodó jelek

Családi halmozódás esetén a gyermek számára már a születésétől fogva szoros ortopédiai nyomonkövetés szükséges. Kiemelten fontos a gyermekorvos, a védőnő, az óvodai és az iskolai gondozók szerepe is az elváltozások korai felismerésében. Szülőként is érdemes otthon havonta ellenőrizni a gyermek tartását, járását.

Átvizsgálás lépésről-lépésre:

1.    Első lépésként a gyerek előrehajol és a szülő végighúzza a kezét a gyermek gerincén: észlel, lát, tapint-e bármilyen elváltozást?
2.    Figyeljünk arra is, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben kiemelkedik-e jobban a hát síkjából az egyik lapocka, mint a másik?
3.    Vizsgáljuk meg, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e.
4.    Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt ív (törzs-kar háromszög) kifejezettebb, nagyobb az egyik oldalon.

Sok esetben a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és a csökkent fizikai teljesítőképesség is utalhat gerincferdülésre.

Megelőzés sporttal

A strukturális scoliosis rendszeres ortopédiai kezelést tesz szükségessé: ez lehet fizioterápia, fűző, súlyosabb esetben pedig műtét.
Megelőzésről funkcionális gerincferdülés esetében beszélhetünk, amelyre különösen hajlamosít a mozgásszegény életmód. Ha a hosszú, iskolapadban töltött idő végül otthon is a számítógép, vagy a televízió előtti ücsörgéssel folytatódik, akkor idővel felbomlik az egyensúly a gerinc passzív (csont, ízület) és aktív (izmok) elemei között. A megelőzésben tehát fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak és a hátizomzat erősítésének.
A fiatalabb korosztály esetében (legkésőbb) általános iskolában, a 4-5. osztály környékén érdemes elkezdeni a rendszeres sportolást. Válasszunk olyan sportágat, amelyet a gyermek szívesen végez. A hátizomzat erősítése szempontjából a legjobb választás az úszás.
Ha aszimmetrikus sportot választunk, mint például a tenisz, amely jellemzően az egyik oldalon jobban erősíti az izmokat, akkor is érdemes kiegészítenünk a sportolást úszással, aminek segítségével az izomzat erősödése egyensúlyba hozható. A kornak megfelelő edzettségi állapot és testsúly fenntartása csökkentheti a funkcionális gerincferdülés előfordulását.