Fejfájás

A fejfájás sokunk életét megkeseríti. Egyes számítások szerint a lakosság több mint négyötöde küzd a probléma valamilyen formájával, és nagyjából a felének rendszeresek a tünetek.
A fejfájás okai és a fejfájás kezelése is szerteágazó halmaz, amelyet nagyon nehéz szabványok közé szorítani, azonban a különböző betegségek mellett a dohányzás és a stressz is kiemelt szerepet játszik.

A fejfájás kiváltó okai lehetnek

  • szervi eltérés, a nyaki csigolyák addig fel nem ismert elváltozása,
  • különböző izomcsoportok görcse, merevsége,
  • magas vérnyomás,
  • cukorháztartás zavara,
  • rossz látásélesség,
  • pajzsmirigybetegség,
  • krónikus arcüreggyulladás,
  • gyulladásban lévő foggyökér,
  • náthás, influenzás megbetegedés,
  • dohányzás
  • stressz
  • kialvatlanság

A fejfájás típusai

Az önálló fejfájások különböző típusúak lehetnek: migrén, tenziós vagy a viszonylag ritka, de igen erős fájdalmakat okozó cluster.

Tenziós fejfájás

  • a legtöbb esetben enyhe vagy mérsékelt fájdalommal jár (erőssége 4-6),
  • abroncsszerű fájdalommal jár a fej körül, amely a nyak és tarkó felé is kisugározhat
  • gyakran kíséri szorongás és depresszió
  • napokig eltart, krónikus formájában több mint havi 15 napig is.

Cluster

  • féloldalon, jellegzetesen a szem körüli környéken okoz éles, szúró fájdalmat, amelyhez könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, szempirosság társul (erőssége leginkább 10-es)
  • Fiatal, dohányzó férfiaknál gyakoribb
  • általában 30-90 percig tart


A fejfájás kezelése

A fejfájás kezelésére ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre. A gyógymódok típustól és egyéntől függőek lehetnek, így azok meghatározása minden esetben szakorvos feladata.
A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat. A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati kontroll és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is.

A pontos diagnózist mi magunk is segíthetjük, amennyiben részletesen be tudjuk mutatni a fejfájás jellegét. A kivizsgálás előtt gondoljuk át otthon a következő kérdéseket:

  • milyen jellegű a fejfájás?
  • milyen gyakorisággal jelentkezik?
  • a fej melyik részén érezhető?
  • mennyi ideig tart?
  • a fejfájás jár-e más tünettel is? (hányinger, szédülés, fénytúlérzékenység, stb.)
  • milyen gyógymódokat próbáltunk ki eddig a fájdalom csillapítására?

A fejfájás hátterében álló okok alapos felderítése után kezdhetjük meg a fájdalom megszűntetését. Mindezen információk birtokában a megelőző terápiák sikere és sikertelensége alapján lehet összeállítani egy terápiás tervet, amihez a beteg aktív együttműködése is szükséges.

Migrén

A migrén fejfájás egyik gyakori változata, amely a népességnek legalább a tizedét érinti. Visszatérő és lüktető fájdalommal jelentkezik, többnyöre féloldalas és rohamszerű, valamint hányinger és a külső ingerek (fény és hang) iránti érzékenység kísérheti.

A migrén jellemzői

  • jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában
  • 6-9-es erősségű egy tízes fájdalompontozó skálán
  • órákon keresztül vagy akár 1-2 napig is tarthat
  • fizikai aktivitás fokozza
  • gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fénytúlérzékenység
  • nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik
  • látásjelenségek előzhetik meg a fájdalmat (fénylő foltok, kaleidoszkópszerű kép, stb.)

Hogyan kezelhető?

A migrén esetében megkülönbözetjük a roham idején alkalmazandó és a megelőző kezelést.  A rohamkezelés célja a kezdődő vagy már fennálló fájdalom, és a kísérő panaszok csökkentése.
Rohamgyógyszerként jól használhatóak a hányás és fájdalomcsillapítók kombinációját tartalmazó készítmények. Emellett a triptánok (specifikusan migrénellenes szerek) jelentik a megoldást erősebb vagy nagyobb korlátozottságot okozó migrénes fejfájás esetén.
A megelőző kezelés akkor javasolt, ha gyakoribb vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Megelőző kezelésként antidepresszánsok, epilepsziaellenes gyógyszerek és kardiológiai gyógyszerek alkalmazhatóak megfelelő orvosi felügyelet mellett.
Migrénesek egy csoportjánál - terhes nők, gyermekek, stressz kiváltotta fejfájásban szenvedők esetében - a relaxációs technikák és pszichoterápia is hatásos lehet.
Segíthetnek az életmódbeli változások is, főleg a rendszeres fizikai aktivitás, a rendszeres étkezések és a megfelelő alvási időszakok betartása. Az esetleges mozgásszervi okok kizárása miatt érdemes ortopéd szakorvost is felkeresni.

Tarkó-, és nyakfájdalom

Mi okozhatja?

Sokunk esetében egy hétköznapi vizsgálat során nem állapítható meg, mi is a konkrét kiváltó oka a hirtelen jelentkező tarkófájásnak vagy nyakfájdalomnak. A probléma ugyanis szerteágazó lehet, és a diagnosztika során precízen, minden részletre kiterjedő pontossággal kell megvizsgálni, mi állhat a háttérben.

Nem specifikus nyakfájás

Gyakran konkrét ok nélkül jelentkezik a fájdalom, például a huzatban való hosszas üldögélés vagy egy apró forduló mozdulat után is belenyilallhat a nyakba a fájdalom. Ilyenkor jellemzően nem éri károsodás a nyakat, és leggyakrabban az érzés pár nap alatt magától megszűnik.

Nyakcsigolya ferdülés

Az évek során a porcok és csigolyák elkophatnak, lecsiszolódhatnak. A porcok elvékonyodnak, emiatt a csigolyák közötti tér lecsökken, és azok közelebb érnek egymáshoz, így kialakulhat az artritisz nyakcsigolya-ferdülésnek nevezett formája. Ez az elváltozás röntgennel kimutatható, ezért a diagnosztikai eszközök segítségével észlelhető a probléma.
Fájdalom azért jelentkezik, mert a problémás területen duzzanat nyomja az idegpályákat, ez pedig zsibbadást vagy fájdalmat vált ki a karban is, az akadozó vérellátás miatt. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a gerincvelőt összeszorítják az összecsúszó csigolyák, ez gyengeséget és érzékkiesést okozhat a karokban és a lábakban.

Nyakcsigolya sérülés

Ha egy autóbaleset során a test előrezuhan, a fej viszont hátracsapódik, megsérülhet a nyakcsigolya. Ez azért veszélyes, mert a fájdalom és gyengeség általában később jelentkezik, így komolyabb roncsolódás is bekövetkezhet, mire észlelik a problémát. A megfelelő támasszal néhány hét alatt a panaszok megszűnnek.

Feszülés

A legtöbb izom teljesen ellazul, amikor nem használják. A hát és a nyak izmai azonban állandóan dolgoznak, máskülönben a fejünk előreesne ülés vagy egyhelyben állás közben. Amikor ezek az izmok túl erősen feszülnek meg, akkor nyakfájdalom és görcsös fejfájás léphet fel. Főleg azoknál jelentkezik ez a probléma, akik sok stressznek vannak kitéve

Jellemző tünetek

Fájdalom

A nyak középső szakaszán vagy az egyik oldalon jelentkező fájdalom néha lesugárzik a vállba, a lapockákba, esetleg a mellkas felső területére. A tenziós fejfájás során is jelentkezhet fájdalom a fej hátsó részén, a szemek mögött vagy a fülben. Ha egy ideg becsípődik, zsibbadás vagy fülcsengés jelentkezhet, csökkenhet a karok és ujjak érzékelése.

Merevség

A gyakori tünetet sokszor fájdalmat okozó mozgás kíséri.  A merevség sokszor rosszabbodik hosszú fekvés vagy egy adott testhelyzetben való ülés után. Járhat izomgörccsel vagy nyaki spondylosissal, amikor a beteg elveszítheti a mozgásképességét.

Recsegő ízületek

A fej mozgatása közben néha kattogást, nyikorgást érzékelhetünk. Ezt a megvastagodott csontos felületek okozzák, ahogy súrlódnak egymással, vagy az ínszalagok csiszolják a csontot. A recsegés gyakran a nyak felső részén a leghangosabb. Ez egy általános tünet, de kivizsgálása szükséges, hogy kizárható legyen a komolyabb probléma.

A fájdalom csillapításának módjai

Ha a fájdalom nem múlik el magától pár nap alatt, feltétlenül fel kell keresni az orvost. A kezelés épülhet fájdalomcsillapítókra, tornára, masszázsra és a helyes testtartás megtanulására is.
Ha a fájdalom több nap után sem csökken, sőt rosszabbodik, kisugárzik a karba, mindenképpen célszerű orvoshoz fordulni. A nyakproblémák diagnosztizálásához nem szükséges speciális berendezés vagy teszt. Fizikai vizsgálatok, esetleg röntgenfelvételek készítése után általában pontosan behatárolható, mi okozza a panaszokat, és hogy ízületi gyulladás áll-e a háttérben vagy éppen fertőzés.
Ha a fájdalom nagyon erős, az orvos javasolhatja reumatológus, ortopéd vagy neurológus szakorvos felkeresését a problémától függően. A szakorvosok a korábbi röntgen- és vérvizsgálatok mellett mágneses rezonanciavizsgálatot (MRI) kérhetnek. A vizsgálatok alapján aztán elrendelhetik a megfelelő terápiát, ami lehet fizikai kezelés, ún. gallér viselése, injekciókúra vagy ritka esetben műtét.