Ínhüvelygyulladás

Az ínhüvelygyulladás tünetei, okai

Gyakori probléma, hogy az ínhüvely, amiben az inak futnak, begyullad. A tünetek hátterében sokszor egyoldalú megterhelés áll, például rendszeres gépelés, hangszeres gyakorlás, vagy akár egy megerőltető nagytakarítás. Az így kialakult akut gyulladás elhanyagolt esetben krónikus gyulladássá is válhat. Az ínhüvelygyulladás jellegzetes tünete a hirtelen fellépő fájdalom és duzzanat. Ha fertőzés (például egy tüske szúrása) miatt alakul ki a gyulladás, felléphet láz és az érintett terület felforrósodása is.  

Kezelés és megelőzés

Az elsődleges teendő a nyugalomba helyezés, aminek legegyszerűbb módja a fáslizás. Súlyosabb tünetek esetén jól beválhatnak a tépőzáras rögzítősínek, amelyek mellé az orvos ajánlat gyulladáscsökkentőket, fizikoterápiát és szóba jöhetnek alternatív gyógymódok is.
Az ínhüvely gyulladása leginkább úgy előzhető meg, hogy kerüljük a megerőltetést. Amennyiben ez nem megoldható (például a munka jellege miatt), akkor az orvos ajánlat olyan gyógytornász- és/vagy gyógyászati segédeszközt, amivel elkerülhetjük a gyulladás kialakulását.  
Ha a fájdalom hónapokon keresztül fennáll, az orvos folytatja a keresést, hogy megállapítsa, nincs-e a szervezetben valamilyen gyulladás, ami a tüneteket állandóan fönntartja. Ennek érdekében szóba jöhet laborvizsgálat, röntgenfelvétel és más képalkotó módszer is.

Ganglion

Mitől alakul ki?

A ganglion a kézen és csuklón gyakran kialakuló jóindulatú ciszta. Megjelenhet a csukló kézháti és tenyéri felszínén is, jellemzően az ujjak végpercén vagy tövében. Általában nincs konkrét kiváltó oka, ám a ciszta megjelenése előtt sokszor valamilyen kisebb trauma (például sportsérülés) éri a csuklót. Jellemző tünete az erős fájdalom.
A ganglion a terheléstől függően különböző nagyságú lehet, de el is tűnhet idővel, miközben egyes esetekben kiújulhat. A diagnózist ortopédorvos vagy sportorvos állíthatja fel, és sor kerülhet röntgenvizsgálatra is.

A kezelés lépései

A kezelés a panaszoktól függ. Legfontosabb a pihentetés, a rögzítők alkalmazása, de szóba jöhet a ciszta tartalmának leszívása. Ha nagyobb a fájdalom, vagy a ciszta esztétikailag zavaró, megoldás lehet a ganglion sebészi eltávolítása is. Az egynapos sebészeti beavatkozás után – amennyiben a csuklón jelent meg a ganglion – csuklórögzítő viselése javasolt. A műtét után a duzzanat, az érzékenység, a fájdalom különböző mértékben fennmaradhat, és a ciszta sajnos kiújulhat. 

Csuklósérülések

Gyors és szakszerű ellátás

A csukló mindkét kéz mozgástevékenységének fontos részét képezi, ezért annak sérülései komoly akadályt jelentenek a páciensek számára. Bármilyen sérülés esetén a legfontosabb a mielőbbi szakszerű diagnózis, a fájdalom csökkentése, a kezelés megkezdése és később a gyors mobilizálás, vagyis a természetes mozgás helyreállítása.

A csuklót sokféle tevékenységünk során érheti erős mechanikai stressz és terhelés. A túlzott igénybevételt először fájdalom, súlyosabb esetekben pedig a csuklóízület tartós funkcionális károsodása jelzi. Az okok közt gyakran szerepel a helytelen kéztartás, a monoton és egyoldalú terhelés, ami például a számítógépes munka során tapasztalhatunk. Fizikai munka, súlyzós edzés és ütővel játszott sportok (tenisz, fallabda, tollaslabda, ping-pong, stb.) közben, amikor gyakoriak a rövid ideig tartó, de nagy megterheléssel járó mozdulatok, ugyancsak jelentkezhet csuklófájdalom. A szerencsétlen esések jelentős része végződik az orsócsont törésével, és ehhez kapcsolódóan csuklótáji szalagsérüléssel.

A legfontosabb teendő sérülés esetén a mielőbbi szakszerű, orvosi ellátás biztosítása.

Ízületi gyulladás

Fontos a korrekt diagnózis

A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így a diagnózist feltétlenül reumatológus szakorvosnak kell elállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, így például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, a láz, a levertség és az étvágytalanság is utalhat ízületi gyulladásra.
A laborvizsgálatok hamar jelezhetik a gyulladást gyorsult vérsüllyedéssel és gyulladásos fehérjeszinttel (C-reaktív protein). Elképzelhető, hogy szükségessé válik ultrahang, röntgen-, CT- vagy MRI-vizsgálat is.
Az orvosnak támpontot jelent a diagnózisnál az anamnézis és a fájdalmas ízületek száma. Fontos tudni arról, hogy a fertőzéses ízületi gyulladás és a köszvény tipikusan egy ízületet érint, míg például a rheumatoid arthritisben jóval több ízület is begyulladhat.  Ez utóbbi betegség döntően a csukló táján, a kézközépcsontnál és a lábtőízületeknél jelentkezik. Természetesen a korrekt diagnózisnál ki kell zárni minden egyéb gyulladással járó betegséget is, például a daganatos betegséghez társuló arthritist is.

Hogyan kezeljük az ízületi gyulladást?

Elsődleges a csuklóízület nyugalomba helyezése, a gyulladás csökkentése borogatásokkal, jegeléssel és/vagy gyulladáscsökkentők használatával. A kezelés mibenlétéről szakorvosnak kell döntenie.

Alagútszindróma

Alagútszindrómának azt a kórképet hívjuk, amikor valamilyen ideg nyomás alá kerül például az azt körülvevő izmok vagy inak miatt. A betegségben szenvedő páciens kézzsibbadást és bizsergést érez a nyomás alatt lévő területen, valamint égő, hasogató jellegű fájdalom is jelentkezhet.

Hogyan alakul ki?

A leggyakoribb alagútszindróma az úgynevezett carpalis alagútszindróma a csukló területén jelentkező idegleszorítás. Oka, hogy a csukló szintjében lévő carpalis alagútban (csatornában), valamilyen gyulladás vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik az idegekre ható nyomás. Éppen ezért a tünetek a zsibbadás, a fájdalom, a villanyozás a kézben és az ujjakban, valamint ritkábban a hüvelykpárna izomzatának gyengülése. A panaszok éjszaka is fennállhatnak, de sokszor csak nappal jelentkeznek az olyan tünetek, mint a zsibbadás, esetleg a fogóerő csökkenése.
Alagútszindrómát okozhat a túlterhelés, a csonttörések, a csuklótáji ficamok, és az ízületi gyulladás. Meghúzódhat még a háttérben ödémahajlam és az olyan rendszerbetegség is, mint a pajzsmirigy működési zavara, a rheumatoid arthritis vagy a cukorbetegség.

Diagnózis és kezelés

Egyéb betegségek kizárása végett a diagnosztizálásnál szóba jöhet idegvezetési sebesség vizsgálat, EMG-vizsgálat, illetve röntgen- és vérvizsgálat is.
Ha megerősödik az alagútszindróma gyanúja, fontos a kéz tehermentesítése, a csukló éjszakai sínbetétele, a gyulladáscsökkentés és súlyosabb esetben akár a műtét. A beavatkozást követően a zsibbadás és a fájdalom egyéni érzékenységtől függően különböző tempóban múlhat el, a teljes regeneráció hónapokat is igénybe vehet.

Ganglion

Mitől alakul ki?

A ganglion a kézen és csuklón gyakran kialakuló jóindulatú ciszta. Megjelenhet a csukló kézháti és tenyéri felszínén is, jellemzően az ujjak végpercén vagy tövében. Általában nincs konkrét kiváltó oka, ám a ciszta megjelenése előtt sokszor valamilyen kisebb trauma (például sportsérülés) éri a csuklót. Jellemző tünete az erős fájdalom.
A ganglion a terheléstől függően különböző nagyságú lehet, de el is tűnhet idővel, miközben egyes esetekben kiújulhat. A diagnózist ortopédorvos vagy sportorvos állíthatja fel, és sor kerülhet röntgenvizsgálatra is.

A kezelés lépései

A kezelés a panaszoktól függ. Legfontosabb a pihentetés, a rögzítők alkalmazása, de szóba jöhet a ciszta tartalmának leszívása. Ha nagyobb a fájdalom, vagy a ciszta esztétikailag zavaró, megoldás lehet a ganglion sebészi eltávolítása is. Az egynapos sebészeti beavatkozás után – amennyiben a csuklón jelent meg a ganglion – csuklórögzítő viselése javasolt. A műtét után a duzzanat, az érzékenység, a fájdalom különböző mértékben fennmaradhat, és a ciszta sajnos kiújulhat.

Kézzsibbadás

Mire utalhat a kézzsibbadás?

A kézzsibbadást komolyan kell venni, hiszen számos betegség állhat a hátterében, így például a koponyaűri betegség és idegi- vagy gerincprobléma.
A hirtelen fellépő zsibbadás, kargyengülés, esetleg bénulás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert felmerül a koponyaűri betegségek gyanúja. Ha erős mellkasi fájdalom mellett jelentkezik zsibbadás a bal karban, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja merül fel. Ilyenkor azonnal hívjunk orvosi segítséget!
Ha rendszeresen csak egyik karban jelentkezik zsibbadás (többnyire éjszaka vagy hajnalban), elképzelhető, hogy a kari ideget és eret leszorítja egy csont. Ebben az esetben is célszerű felkeresni egy szakorvost, és érdemes érsebészeti kivizsgálást kérni.
A zsibbadás tipikus oka lehet a vérkeringés enyhe zavara, esetleg egy idegbecsípődés. Ilyenkor az adott testrészbe nem jut elegendő mennyiségű vér, emiatt pedig bizseregni kezd a terület. Előfordulhat, hogy a rossz testtartás miatt kezd zsibbadni a kar.
Kézzsibbadást okozhat a kéztőalagút-szindróma is, ami leggyakrabban számítógéppel dolgozóknál, zenészeknél és szerszámokkal dolgozóknál fordul elő.
Mivel a kézzsibbadás hátterében sokféle ok állhat, a szakorvosi vizsgálat elengedhetetlen a megfelelő kezelések megkezdéséhez és a súlyos problémák kizárásához egyaránt.